13.

2008 július 26. | Szerző: Kyrina |

Kicsit eltűntem, mert határidős munkám  volt. Nem írtam még, de fordítással is foglalkozom. Van egy könyvkiadó, néha kapok tőlük munkát, mindenféle idióta témájú könyvet kell angolról-magyarra fordítani. A mostanival elég sok meló volt, már alig vártam, hogy befejezzem.

Most Erikről fogok mesélni. Ő magyar.

Erik 30 éves korában balesetet szenvedett, azóta ‘járókával’  tud csak közlekedni, de az is olyan nehézségekkel jár, hogy gyakorlatilag alig hagyja el a lakását. Egy kisvárosban él teljesen egyedül. 40 éves. Magas, barna hajú, kimondottan jóképűnek mondja az, aki először megpillantja. Ha alaposabban szemügyre vesszük, látható az arcán a szomorúság-megkeseredettség-fájdalom elegye.

Hozzá én utaztam el. Vidáman köszöntött, és beinvitált. Megkérdezte mivel mentem, és amikor közöltem, hogy vonattal megkínált egy itallal. Mesélt az életéről közben folyamatosan itatott és kérdezősködött. Azt mondta, kellemes beszélgető-partner vagyok. A balesetéről viszont nem volt hajlandó beszélni.

Aztán rátértünk a szexre. Nagyon arrogáns volt, végig utasítgatott. Mivel rokkant, bizonyos mozdulatok nehezen mennek neki. Sajnos én nem ‘éreztem’ rá egyből, hogy mit tud csinálni, és mit nem, ezért egy kicsit mérges volt, és durván szólt hozzám. Nagyon kellemetlen volt, a kezdeti kellemes beszélgetés után nem gondoltam volna, hogy lehangoltan és dühösen fogok eljönni tőle.

Azóta sem láttam, nem óhajott többé találkozni velem. De nem bánom!