12.

2008 július 21. | Szerző: Kyrina |

 Peter magas, vékony, szőke, fehér bőrű. Picit ragyás az arca, de ez a sármja. Egy szállodába vitt. Már a liftben rámtapadt, úgy beindult, azt hittem már ott magáévá tesz. De nem. Nagyon erőszakos volt, berángatott a szobába, és szó szerint letépte rólam a ruhámat! Csak sikongattam a fájdalomtól és a kéjtől.

Olyan borzongás fogott el, és annyira magával ragadó volt amit csinált velem, hogy én sem tudtam magam visszafogni, véresre martam a hátát a körmeimmel.

Mikor felocsúdtam, csodálkozva láttam, hogy a fürdőszobában vagyunk! Fogalmam sincs hogy kerültünk oda! Peternek fura kérései voltak. Többek között rágcsálni kellett a mellbimbóját. :))

Nem engedte hogy ott aludjak vele. – Tudom, hogy most cirógatásra lenne szükséged – mondta – de arra én képtelen vagyok. Úgyhogy jobb ha elmész.

– De basszus széttépted a ruhám! – kiáltottam rá.

– Á dehogy! – vigyorgott – hívok egy taxit Baby!

Felvettem a ‘göncöket’,  összefogtam magam előtt, és kisomfordáltam. Lehajtott fejjel bújtam be a taxiba. Akkor már nyomorultul éreztem magam. Hazamentem, és ittam egy kis whiskeyt.

Bebújtam a paplan alá, és Dávidra gondoltam. “Holnap találkozunk! Jaj de jó” – és tovatűntek az éjszakai emlékek.